Mi a jövő? Mi, a jövő. – interjú sorozat III.

Nem enyém-tiéd, hanem mindenkié. Közös!
Nem intézmény, nem tanterv, hanem MI, a jövő. 
Beszéljünk róla, beszéljük meg!

Diák vagyok. 14 éves.  Egy ilyen idős gyerekkel, ha beszélget egy felnőtt, azt kérdezi ,,Hova jársz iskolába?’’ Miért ezt kérdezik? Mit mutat a felnőtteknek az, hogy milyen ott diáknak lenni? Erről is szól ez az interjúsorozat, amit 2020 tavaszán készítettem.  A számomra, ma Magyarországon élő legnagyobb tudósok egyike, az MTA doktora is megtisztelt válaszaival:

Jordán Ferenc
GINOP Evolúciós Rendszerek Kutatócsoport
BLI Kísérletes Rendszerökológiai Kutatócsoport
BLI igazgató, tudományos tanácsadó

Ha jól tudom, Ön már szeptemberben, a vírus kirobbanása előtt hangot adott több nemzetközi tudóssal egyetemben, hogy egy új zoonózis fog megjelenni. Megkérdezték Önöket, szakembereket, hogy hogyan kell  cselekedni egy ilyen helyzetben? Hallgattak Önökre?

  • Előre senki sem kérdezett meg, sem Magyarországon dolgozó, sem külföldi szakembereket. A tudósok részéről voltak kezdeményezések a világméretű járványok megelőzésére, de ezeknek a forrásai is lassan kiapadtak.

A kialakult helyzet után több pénzt fektetnek a tudományba?

  • Most vannak kampányszerű kezdeményezések, gyorsan megnyíló pénzcsapok. Amint megint “rend lesz”, ezek valószínűleg megint el fognak záródni.

Ön az elmúlt időben hozott volna más rendeleteket?

  • Igen, nagyon sokat. Ez a járvány jó alkalmat adna arra, hogy sok mindent megváltoztassunk, de csak panaszkodunk nem tanulunk belőle. A vásárlási, utazási, nyaralási szokások mellett a távmunka és a tömeghez fűződő viszonyunk mind meg kellene, hogy változzon.

A tudományban vannak nemzetközi határok, vagy összedolgoznak? Megosztják egymással a gondolataikat, kutatásaikat?

  • Szinte minden értelmes dolog nemzetközi összefogásban történik. Valamilyen mértékű verseny egészséges, de például egy vakcina kifejlesztése során fontos bűn, ha valaki nem osztja meg az eredményeit.

Ön szerint hol kezelték legjobban ezt a helyzetet?

  • Szingapúrban és Hong Kong-ban, de legjobban talán Vietnam-ban.

Mi lesz az eredménye ennek a lazításnak?

  • Túl gyors, türelmetlenek vagyunk és nem a járványügyi szakemberekre hallgatunk, hanem a gazdasági szereplőkre. Nagy hiba. Elhúzódó, vissza-visszatérő járvány alakulhat ki emiatt.

Hamarabb fogjuk észlelni a következő bajt?

  • Észlelni szerintem nem, de talán gyorsabban cselekszünk. Főleg Európának kell tanulnia. Az ázsiai országok gyorsan és fegyelmezetten reagáltak, 1-2 nap alatt töröltek repülőjáratokat. A járvány már javában dühöngött 2-3 hónapja, amikor Európa még csak a száját tátotta. 

Ön eszik húst?

  • Igen.

Önnek van gyereke? Jót tett az oktatásnak ez az új helyzet?

  • Három. A gyerekek rájöttek, hogy sokkal hatékonyabb otthon tanulni, gyorsabban haladnak, napi 1-2 óra bőven elég. Persze segítek nekik, ha kell. Az iskola igazi funkciója szerintem a gyerekmegőrzés, a valódi oktatásra alkalmatlan. Pontosabban a hatékonysága majdnem nulla. A társaság persze hiányzik nekik, és azért ez is fontos.

A jövő veszélyeit ismerve milyen új tantárgyakat vezetne be az oktatásba?

  • Hosszú távú gondolkodás,

Integráció

Van-e elég érdeklődés ez után a terület után, lát-e utánpótlást a mostani képzésben?

  • Aki valaki akar lenni, külföldre megy. Aki itthon marad, annak ezer dolog nehezíti az életét. Buta és fölösleges bürokrácia, közbeszerzés, irígy kollégák, feudális viszonyok. Nagyon jó lenne ezen változtatni. Fogalmam sincs, mikor lesz haladás.

Jó-e a magyar egyetemi képzés a kutatóknak, vagy inkább a nívósabb külföldi egyetemekre mennek?

  • Szakmai szempontból sok okos dolgot tanulhatnak, de a mentalitás és a profizmus terén sokkal többet vesztenek közben.

A Balaton a közös szívügyünk. Mit tud tenni az én generációm, hogy megmaradjon?

  • Viselkedjen illedelmes vendégként a tóparton. A tavi ökoszisztéma és a helyi lakosok vendégeként. Ne bömböltesse a zenét, ne turbóztassa a motort. Ha házat épít, ne betonozza le a kertet, hagyja meg füvesre. Eleve ne új házat építsen, hanem már meglévőt újítson fel. Ha valaki rosszat tesz, például égeti a nádast, menjen oda és szóljon, ne kullogjon csendben el. 

Elég lesz az a fajta óvatosság -amivel ezek után rendelkezni fogunk- a következő vírushoz?

  • Sok dolgot meg kell változtatnunk és sokat tehetnénk is a következő járvány enyhítése érdekében, de ebben pesszimista vagyok: szerintem minden vissza fog térni a “rendes” kerékvágásba és az egész csak egy rossz emlék lesz sokunknak. Egészen a következő járványig. Ne legyen igazam.

Ön meddig fogja hordani a maszkot? Meddig nem fog kezetfogni találkozáskor? Fog még élni ezzel a tradícióval?

  • A maszk, a kézfertőtlenítés és a távolságtartás sokat számítanak, amíg lehet, tartom ezeket a szokásokat. A maszk függ attól, hogyan alakulnak a statisztikai adatok. Kezet fogok majd, de utána fertőtlenítem.

Egy kutató a különböző gépek nélkül hogy tud otthon dolgozni? Hazavihetik a gépeket?

  • Ebből a szempontból szerencsés vagyok, nekem csak számítógép kell. Én az elmúlt hetekben sokkal többet dolgoztam, mint valaha. Azt hiszem, ez a matematikusok, a filozófusok, a műfordítók és az elméleti biológusok időszaka volt.

Ön szabályozná a népesség növekedését?

  • Ez a legfontosabb dolog. Mivel magunktól képtelenek vagyunk rá, egyelőre egy vírus segít. Lehet, hogy a következő “ügyesebb” lesz.

írta: Tóth Anna Bodza