Zero waste

A zero waste (nulla hulladék) kifejezést elsőként nyilvánosan 1970-ben egy Paul Palmer nevű kémikus használta. Neki köszönhetően megalakult Kaliforniában a híres Zero Waste System Inc. nevű cég. ZWS kezdetben azzal foglalkozott, hogy újra hasznosította a feleslegessé vált vegyszereket. A cég sikereit látva Paul Palmer létre hozta a Zero Waste Institute-ot, eleinte hasonló elveket vallott, mint az előző cég, de az idő multával eltávolodtak a kezdeti elvtől helyette arra próbálták felébreszteni az embereket, hogy magát a problémát kell megelőzni.   

A zero waste otthon

 A francia származású Bea Johnson maga a hulladék mentes életmód megteremtője, szülő anyja. 2008-tol férjével és két gyermekével zero waste életmódot gyakorolják. Megtapasztalásait meg is írta egy remek könyvben. Abszolút követendő példát vetít az emberek elé, hiszen mindössze évente egyetlen, befőttesüveg szemetet termelnek.  Bea Johnson, a Zero Waste Home című könyvében 5 alapszabályt tüntet fel. 

Az első és egyben legfontosabb pont: amit mindenkinek meg kell tanulnia, az elutasítást. Utasítsunk el minden olyan dolgot amire nincs szükségünk. Mit is értünk ez alatt? Például utasítsuk vissza a boltba a műanyag zacskót, ne vásároljunk előre elkészített ételeket, ne fogadjunk el az italunkhoz szívószálat. Inkább vigyél magaddal bevásárláshoz vesszőből font kosarat, textil táskát, és kérjük az italunkat szívószál nélkül, hisz igy is meg lehet inni. 

A másodig pont: a saját környezetünkben való felhasználási cikkek csökkentése. Például: aktív sportolóként nem kell 4-5 sport cipő csak azért mert akciós, hanem elég 1, ami minőségi és sokáig jó, nem kell felhalmozni a dolgokat.  Válogasd át a ruháidat és ami feleslegesnek bizonyul, vagy már jó ideje nem hordtad, azt ajándékozd el. Boltba menetelhez készíts bevásárló listát, és tartsd magad hozzá, ne hagyd, hogy eltérítsen például 1-1 csoki megvásárlása ráadásul csomagolópapírban vannak. 

A harmadik pont: a már meglévő eszközeinket kapjanak újrahasználatot. Ilyen a befőttesüveg új élete amikor például magvakat, fűszereket, kekszféléket, kávét tarolunk bennük. anyukákám kisebb üvegbe edénybe házi készítésű testradírt tárol. Már nem használt ruhákból készítsünk bevásárló zsákokat, és nagyobb méretű szatyrokat. 

A negyedik pont az, amit talán a leggyakrabban hallunk a minden napokban az újrahasznosítás. ha a fentiek ellenére mégis úgy alakul, hogy ki kell dobni valamit akkor ezt tegyük szelektív hulladékgyűjtéssel. 

Az ötödik pont megvalósításához hasznos, hogy ha kertesházban lakunk mivel a komposztálásról van szó. Ez a kertművelésben régóta ismert és alkalmazott módszer. Ennek során egy biológiai folyamat zajlik le amely a szerveshulladékok anyagait jelentős részben humusz szerű anyaggá alakítja át. A komposztálással keletkező anyagok: széndioxid, valamint ásványi sók melyek trágyaként használhatok.  

Ma már lakásokban is megvalósítható a komposztálás hiszen egyre több webáruházban és környezettudatos boltokban vásárolható komposztáló edény. 

Illusztráció: Joan Alturo

Én is meglátogattam Budapesten egy környezettudatos boltot ahol élményekkel és megtapasztalásokkal gazdagodtam. Kérdéseimet föltéve megtudtam, hogy egy házaspár alapította a boltot mivel azt szerették volna hogy megkapjanak egy helyen mindent úgy, hogy még környezet barát is legyen. 2 és fél ével ezelőtt indították el vállalkozásukat és törekedtek arra, hogy a termékeik nagy része hazai legyen. Eleinte kis választékkal indultak de idővel bővítették a kínálatot. Most már gyümölcsök, zöldségek, édességek, konyhai eszközök is megtalálhatok. Meglepő volt számomra, hogy tényleg mi mindent lehet természetes formában megvásárolni. 

Írta: Adorján Dániel